Egy eldobott cigarettacsikk is elég lehet

Egyetlen parázsló cigarettacsikk, egy kipattanó szikra vagy néhány pillanatra magára hagyott tűz is elég lehet ahhoz, hogy lángra kapjon a kiszáradt növényzet. Magyarország teljes területén tűzgyújtási tilalom van érvényben, így természetesen Somogy és Zala vármegyében is. A veszély korántsem elméleti: az elmúlt napokban mindkét vármegyében vonultak a tűzoltók szabadtéri tüzekhez.

A tartós szárazság és a nagy meleg miatt rendkívül könnyen gyulladóvá vált az erdők, mezők és utak menti területek növényzete. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a katasztrófavédelem aktuális tájékoztatása szerint jelenleg az egész országra kiterjed a fokozott tűzveszély időszaka, vagyis a tűzgyújtási tilalom. A hivatalos térképet naponta frissítik, az aktuális állapot tehát mindig az adott napon érvényes korlátozást mutatja.

A mostani helyzet előzménye a hosszú ideje tartó csapadékhiány és a kánikulai időjárás. Amikor a Nébih június végén országos korlátozást rendelt el, arra figyelmeztetett, hogy az erdőkben és az azokkal szomszédos területeken található biomassza – az avar, az elszáradt fű, az ágak és más növényi részek – rendkívüli mértékben kiszáradt. Ilyen állapotban már kisebb szél is jelentősen felgyorsíthatja a tűz terjedését.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy megfelelő körülmények között egy felszínen terjedő erdőtűz akár a fák koronájára is átterjedhet. A Nébih szakmai tájékoztatása szerint extrém körülmények között 15–30 méteres lángmagasságú koronatűz is kialakulhat. A szél nemcsak táplálja a tüzet, hanem izzó növényi részeket is messzebbre vihet, újabb gyulladási pontokat létrehozva.

Somogyban tíz hektár égett

A délnyugat-magyarországi térségben az elmúlt napok eseményei is jelzik, hogy a veszély nagyon is valós.

Augusztus 11-én, kedden este tíz hektáron égett az erdő aljnövényzete Homokszentgyörgy külterületén. A tűz három erdőrészt érintett, és egy fiatal tölgyesre is átterjedt. A lángokat a barcsi és szigetvári hivatásos, a kadarkúti önkormányzati és a szuloki önkéntes tűzoltók több vízsugárral fékezték meg. A tűz több kidőlt fát is felemésztett.

Egy nappal később Zalában is száraz növényzethez riasztották a tűzoltókat: augusztus 12-én hajnalban Nagyrécsén, az Ádámhegyen, egy vasúti sín mellett száz négyzetméteren égett a száraz aljnövényzet. A tüzet a nagykanizsai hivatásos tűzoltók vízsugárral és kéziszerszámokkal oltották el.

Fontos azonban leszögezni: egyik említett esetnél sem közölte a katasztrófavédelem, hogy cigarettacsikk okozta volna a tüzet, ezért a konkrét tűzesetek okát nem szabad találgatni. Arra azonban nagyon jól rávilágítanak, hogy a jelenlegi körülmények között a száraz növényzet milyen könnyen és milyen nagy területen képes lángra kapni.

Tényleg képes tüzet okozni egy cigarettacsikk?

Igen – de nem minden eldobott csikkből lesz tűz. A veszély nagysága több körülménytől függ: mennyire száraz a növényzet, fúj-e a szél, milyen anyagra kerül a parázsló csikk, mennyi nedvességet tartalmaz a növényi réteg, és mennyi ideig marad izzó állapotban a cigaretta.

A katasztrófavédelem ezért külön is figyelmeztet arra, hogy soha ne dobjunk el égő vagy parázsló cigarettacsikket. Különösen veszélyes lehet az autó ablakán kidobott csikk, amely az út menti kiszáradt fűbe, tarlóra vagy más éghető növényzetre kerülhet. A hatóság adatai szerint az erdő- és vegetációtüzek túlnyomó többsége emberi tevékenységhez, gondatlansághoz vagy szándékossághoz köthető; a katasztrófavédelem 99 százalékos arányt említ.

Hogy egy cigaretta valóban képes-e száraz növényi anyagot meggyújtani, azt laboratóriumi körülmények között is vizsgálták.

Az Egyesült Államok Erdészeti Szolgálatának Missoula Fire Sciences Laboratory kutatói még az úgynevezett „fire-safe”, vagyis önkioltásra tervezett cigarettákkal is végeztek kísérleteket. Égő cigarettákat helyeztek száraz fenyőtűkből kialakított növényi rétegre, miközben szélcsatornával és erős fényforrással szeles, napos környezetet modelleztek.

Az eredmény figyelemre méltó volt: a vizsgálatok során szinte minden esetben megindult a fenyőtűk parázslása, amely a cigarettától távolabbra is továbbterjedt. Olyan esetet is megfigyeltek, amikor a cigaretta látszólag kialudt, majd a körülötte parázsló növényi anyag ismét meggyújtotta. A kutatók következtetése szerint még az önkioltásra tervezett cigaretták is képesek száraz növényi anyagot meggyújtani, különösen meleg, száraz és szeles körülmények között.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden fűbe dobott cigarettacsikk automatikusan tüzet okoz. Azt viszont egyértelműen bizonyítja, hogy a parázsló csikk valós gyújtóforrás, ezért a jelenlegi szárazság idején egyáltalán nem túlzás komoly veszélyforrásként kezelni.

Mit jelent pontosan a tűzgyújtási tilalom?

A tűzgyújtási tilalom nem azt jelenti, hogy Magyarországon sehol, semmilyen körülmények között nem lehet tüzet gyújtani.

Fokozott tűzveszély idején tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon található erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében. A korlátozás a kijelölt erdei tűzrakóhelyekre is vonatkozik – vagyis hiába talál valaki kiépített tűzrakóhelyet az erdőben, tűzgyújtási tilalom idején ott sem rakhat tüzet.

A rendelkezés hatálya alá tartoznak a vasút és a közút menti fásítások, valamint a parlag- és gazégetés is. A tűzvédelmi rendelkezések megszegése bírságot vonhat maga után.

A fokozott veszély miatt az erdőgazdálkodó ennél is tovább mehet: indokolt esetben korlátozhatja vagy megtilthatja az erdő látogatását is. Ez nem történik meg automatikusan mindenhol a tűzgyújtási tilalom elrendelésével, ezért az esetleges helyi erdőlátogatási korlátozásokról külön érdemes tájékozódni.

És mi a helyzet az otthoni grillezéssel és bográcsozással?

Ez gyakori félreértés.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint saját tulajdonú, belterületi ingatlanon a tűzhely vagy grillsütő használata tűzgyújtási tilalom idején sem általánosan tiltott. Vagyis egy családi ház kertjében nem kell automatikusan lemondani a grillezésről vagy bográcsozásról csak azért, mert országos tűzgyújtási tilalom van.

A felelősség azonban ilyenkor különösen nagy. Tüzet csak megfelelő időjárási körülmények között, lehetőleg szélcsendben szabad gyújtani. Kéznél kell tartani az oltáshoz szükséges vizet, homokot vagy megfelelő kéziszerszámot, a tüzet és még a ki nem hűlt parazsat sem szabad felügyelet nélkül hagyni. A sütés vagy főzés végén pedig meg kell győződni arról, hogy a tűz valóban teljesen kialudt.

Más szabály vonatkozik azonban az erdő 200 méteres körzetében fekvő külterületi ingatlanokra: ott tűzgyújtási tilalom idején nem szabad tüzet gyújtani.

Az avarégetés sem automatikusan megengedett

Az avar és kerti hulladék szabadtéri égetése főszabály szerint tilos. Ez alól a települési önkormányzat helyi rendelete adhat kivételt, meghatározva az égetés napját, időpontját és feltételeit.

Ez azonban nem írhatja felül a fokozott tűzveszélyből fakadó korlátozásokat azokon a területeken, amelyekre a tűzgyújtási tilalom vonatkozik. Aki bizonytalan, annak érdemes a települési önkormányzat aktuális rendeletét és a Nébih tűzgyújtási térképét is ellenőriznie.

Nem csak a nyílt lángra kell figyelni

A nagy szárazságban nem feltétlenül egy látványos tábortűz jelenti a legnagyobb veszélyt.

Egy parázsló cigarettacsikk, mezőgazdasági vagy egyéb gépből kipattanó szikra, nem megfelelően eloltott tűz, izzó parázs vagy más apró gyújtóforrás is elegendő lehet ahhoz, hogy meginduljon az égés.

A tűz kezdetben akár észrevétlenül, parázslással is terjedhet. Ha pedig eléri a kiszáradt füvet, avart vagy más könnyen éghető növényzetet, a szél már rendkívül gyorsan továbbviheti. Éppen ezért megtévesztő lehet az a gondolat, hogy „csak egy csikkről” vagy „csak egy szikráról” van szó.

A katasztrófavédelem szemléletes figyelmeztetése szerint egy égő csikk eldobása egyetlen pillanat, egy szabadtéri tűz eloltása viszont akár hosszú órákig tarthat, a leégett erdő helyreállításához pedig évtizedekre lehet szükség.

Ha tüzet látunk, a gyorsaság sokat számít

Ha valaki füstöt vagy szabadtéri tüzet észlel, amely nincs ellenőrzés alatt, haladéktalanul hívja a 112-es segélyhívó számot.

Érdemes a lehető legpontosabban megadni a helyszínt, elmondani, mi ég, mekkora területet érinthet a tűz, veszélyeztet-e épületet, erdőt, járművet vagy embereket, és milyen irányba terjed.

A kiszáradt növényzetben ugyanis az idő különösen fontos tényező: ami az első percekben még néhány négyzetméteres tűznek tűnik, kedvezőtlen szélviszonyok mellett rövid idő alatt sokkal komolyabb eseménnyé válhat.

Most különösen sok múlik az odafigyelésen

A Homokszentgyörgynél leégett tíz hektár erdei aljnövényzet és a Nagyrécsén lángra kapott száraz növényzet is emlékeztet arra, mennyire könnyen alakulhat ki szabadtéri tűz a jelenlegi időjárási körülmények között.

Az országos tűzgyújtási tilalom ezért nem pusztán egy adminisztratív korlátozás. A kiszáradt növényzet, a hőség és a szél együtt olyan környezetet teremthet, ahol egy aprónak tűnő figyelmetlenség következményei is súlyosak lehetnek.

Most valóban számít az az egyetlen mozdulat is: a cigarettacsikk ne az autó ablakán, az út szélén vagy a száraz fűben végezze, hanem teljesen eloltva, biztonságos helyen.

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Somogy Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Zala Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, USDA Forest Service.