Öt nap alatt, gyalog kerülte meg a Balatont a balatonlellei Balogh István. A mintegy 235 kilométeres út azonban számára nem egyszerű teljesítménytúra volt: menet közben strandokat, kikötőket és a tóba torkolló vízfolyásokat keresett fel, fényképezett, jegyzetelt, és azt próbálta felmérni, mit jelent a parton járva az idei rendkívül száraz időszak.
Egy hátizsák, napi több tíz kilométer és öt nap szinte folyamatos gyaloglás. Balogh István Keszthelyről indult el, hogy gyalog járja körbe a Balatont. Mire visszaért a kiindulási ponthoz, mintegy 235 kilométer és 320 ezer lépés volt mögötte.
Az út önmagában is komoly fizikai teljesítmény: volt olyan nap, amikor negyven kilométernél többet tett meg, a leghosszabb szakaszai pedig az ötven kilométert is meghaladták. A SONLINE-nak adott interjújában arról beszélt, hogy az első napok fájdalmai egy idő után háttérbe szorultak, miközben egyre inkább arra figyelt, amit maga körül lát.
Balogh ugyanis nem egyszerűen végiggyalogolta a tó partját. Saját dokumentációt készített az útjáról: beszámolója szerint 120 strandot és kikötőt érintett, valamint negyven, térképen jelölt vízfolyást is felkeresett.
Ahol korábban víz volt, most hosszú partsávok kerültek szárazra
A Somogy TV róla készült helyszíni riportja jól érzékelteti, mit jelent mindez a gyakorlatban. A felvételeken Balogh István mögött helyenként széles, szárazra került mederrész húzódik, más képsorokon iszapos-homokos területek, sekély víz és a jelenlegi vízvonaltól távolabb került parti létesítmények láthatók.
Egy-egy ilyen kép önmagában természetesen nem hidrológiai mérés. Arra viszont nagyon is alkalmas, hogy megmutassa: az idei alacsony vízállás nem csupán egy szám a vízügyi jelentésekben. A déli part sekélyebb részein különösen látványossá vált, mennyit húzódott vissza a tó.
Balogh útja során kisebb kikötőkben, strandokon és partszakaszokon is dokumentálta a helyzetet. A SONLINE-nak úgy fogalmazott: hosszú kilométereken keresztül ugyanannak a jelenségnek különböző változataival találkozott.
A hivatalos mérés is egyértelműen mutatja az apadást. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint a Balaton átlagos vízállása szeptember 21-én még 34 centiméter, szeptember 24-én reggel 7 órakor pedig már 33 centiméter volt. Szeptember 10-én még 38 centiméteres átlagot mértek.
Fontos hozzátenni: a 33 centiméter nem azt jelenti, hogy a Balaton mindössze 33 centiméter mély. A vízállás a vízmérce meghatározott nullpontjához viszonyított érték. A tó átlagos mélysége nagyjából 3,3 méter.
Negyven befolyót keresett fel
Balogh István útjának talán egyik legérdekesebb része az volt, amikor a tóba vezető vízfolyásokat kezdte el sorra felkeresni.
Beszámolója szerint összesen negyven, térképen jelölt befolyót ellenőrzött. A déli parton felkeresett 15 vízfolyás közül saját megfigyelése szerint mindössze négyben talált vizet, és csak egyben látott számottevő folyást.
Ezeket az adatokat fontos a helyükön kezelni: nem hivatalos vízügyi mérésekről, hanem Balogh István helyszíni felméréséről van szó. Arra azonban ráirányítják a figyelmet, hogy a Balaton vízháztartását nem csak az határozza meg, mennyi eső hullik közvetlenül a tó felszínére.
A tó vízgyűjtő területe ugyanis jóval nagyobb magánál a Balatonnál. A Balaton Fejlesztési Tanács adatai szerint a tó vízfelülete körülbelül 600 négyzetkilométer, míg a hozzá tartozó vízgyűjtő 5775 négyzetkilométer. Legfontosabb természetes tápláló vízfolyása a Zala.
Vagyis ami a tó körüli patakokkal, vízfolyásokkal, valamint a teljes vízgyűjtő csapadékviszonyaival történik, az előbb-utóbb a Balaton vízháztartásában is megjelenik.
Rendkívüli nyár van mögöttünk
Az idei alacsony vízállást nem lehet elválasztani 2026 nyarának időjárásától.
A HungaroMet összesítése szerint az idei volt 1901 óta Magyarország legszárazabb nyara, miközben a második legmelegebb is. A három nyári hónap országos csapadékösszege mindössze 74,1 milliméter volt, ami az 1991–2020-as éghajlati átlag 36 százaléka. Az országos nyári középhőmérséklet 23,43 Celsius-fokon alakult.
Ez természetesen országos adat, nem kizárólag a Balaton vízgyűjtőjére vonatkozó mérés, de jól mutatja, mennyire rendkívüli időjárási környezetben zajlott az idei nyár.
A Balaton pedig különösen érzékeny az ilyen időszakokra. Sekély tó, hatalmas vízfelülettel, ezért a csapadékhiány mellett a tartós hőséghez kapcsolódó párolgás is komoly szerepet játszik a vízháztartásában.
Másképp néz ki a Balaton gyalogosan
Talán éppen ez Balogh István útjának legérdekesebb része. Autóból vagy vonatból nézve a Balaton továbbra is ugyanaz a hatalmas vízfelület, amelyet megszoktunk. Ha azonban valaki öt napon keresztül, több mint kétszáz kilométeren át gyalog halad a part mellett, egészen más részleteket vesz észre.
Egy kiszáradt befolyót. Egy sekély kikötőt. Egy korábban vízben álló partszakaszt. Egy lépcsőt vagy stéget, amelytől most méterekre kezdődik a víz.
Egyetlen ilyen helyszínből nem lehet messzemenő következtetést levonni. Balogh útjának értéke sokkal inkább abban van, hogy ugyanazt a tavat öt napon át, több száz kilométeren keresztül figyelte, és közben módszeresen rögzítette azt, amit látott.
A feljegyzései és fotói nem helyettesítik a vízügyi vagy ökológiai vizsgálatokat, de olyan terepi pillanatképet adnak a Balaton 2026. szeptemberi állapotáról, amelyet érdemes a hivatalos adatok mellett is megőrizni.
A következő hónapok legfontosabb kérdése már az lesz, hogy az ősz, majd a tél és a tavasz mennyi csapadékot hoz a tó teljes vízgyűjtőjén. A Balaton idei története ugyanis nem szeptember végén ér véget: az előttünk álló időszak dönti el, milyen vízkészlettel érkezik majd meg a tó a következő szezonba.
Források: SONLINE – Balogh Istvánnal készült interjú; Somogy TV – Gyalog a Balaton körül című riport; Országos Vízügyi Főigazgatóság; HungaroMet; Balaton Fejlesztési Tanács.
